A tökéletes napirend:
- reggel 8-tól 8.30 : akkor se kelek fel
- fél 9től- 9.10: elalszok a buszon, aztán bocs, h elkéstem
- 9.10 - 20.20 (11 óra!!)MEGFESZÍTETT MELÓ :
Az kávéház (ahol dolgozom) legfőnökebb főnöke, rendezett egy nagyszabású konferenciát a legsznobabb sznob alkalmazottjainak és én, mint nem sznob és nem meghívott alkalmazott voltam a pultos, de az ő szemükből inkább azt olvastam ki, h a csicska.
A "csak szója tejjel iszom a kévét" nő, a "nincs nálam csak húzezres, majd később odaadom azt a pár forintot" pasi és a "nagyon sok tejszínhabbal és csokiöntettel és édesítőszerrel kérem a kávét " 120 kg-os hölgy még hagyján, de amikor egyedül állok a pult mögött és kb. 60 ember tolong a pult körül tőlem várja az életmentő kávéját és a szőkített agyú cicababa így kéri a kapucsínóját, h: "Ha már ilyen izé pórból csináljátok, akkor úgy kérném, h egy 3 decis pohárban 4 kanál por, azt elkeverve 4-5 kávéskanál forróvízzel, aztán a pohár egy harmadáig hidegvíz a többi pedig nem forró, hanem langyos tej. Ne túl sok tejszínhab meg olyan csoki, m nem volt vmi finom és olyan nemtom milyen port se kell a tetejére. Leülök, majd hozd ki, lécci. Köszike. " ... Ha választhatnék, h világbéke vagy h ő takarodjon el a fődről, akkor a másodikat választanám. Márcsak az önérzetemet is sértette ez, m az én sokatdícsért, közönséges kapucsínómra hihhhetetlen büszke vagyok. A kávéházban képeiket kiállító művészek vendégkönyvébe rendszeresen be van vésve, h "Nóri kapicsinója a legfinomabb a világon." Nekem a szívem repes ilyenkor, a művészek meg szidják az illetékes anyját az enyémmel együtt, h h lehetett így belebarmolni az ő vendégkönyvükbe.
- 20.20 - 20.54 - mikor érek már haza
- 20.54 - 2.44 - ereszd el a hajammal egybekötött PÓKERPARTY!!! WÁÁÁ!!!   Kisebb-nagyobb megszakításokkal: fejezetek egy elmebeteg drogos naplójából, a főszereplő egészen addig volt jelen a lakásban, amíg ki nem égette egy égő tippel a szőnyegemet, majd a lépcső tetején próbálták neki elmagyarázni a többiek, h miért jó neki, ha hazamegy. (Nem tétovázták kimondani azt sem, h hát még nekünk.)
Nagyon pozitív volt viszont, h megismertem jobban öcsém két haverját: Dávidot és Márkot, azaz az ikreket. Nagyon nagy arcok márcsak azért is, m végre nem úgy ismernek és hívnak, h "Csöpke nővére", ahogyan a Csapókertben mindenki más, hanem tudják és az én saját nevemen szólítanak.
- 2.44 - 2.56 gyorszuhany
- 2.56- 4. valamennyi - Öcsém nagy pörgésben volt, mikor elmentek a többiek és azt mondta, h nézzünk meg vmi filmet, m még nem álmos. Mire visszaértem a 12 perces zuhanyzásból már a fogát csikorgatva aludt, mint akit leütöttek, szóval néztem még a Madagaszkárt egy darabig, aztán már csak reggel 9kor ébredtem fel arra, h Dani tanácstalanul ül egy széken és mikor megkérdeztem, h "Mi van, Dani?" , fátyolos tekintettel (és aggyal) hosszan rámnézett, erősen koncentrált és azt mondta: "Megyek haza... De... nem találom a...cipőmet...meg még valamimet... asszem...asszem...a telefonomat..."

"Gyere, Dani, szívjunk el egy cigit...! "