Az életem nője...
Pillanatok,érzések. Magától érthetődő fizikai tünetek a tavasz miatt. Az igaz barátom és a lényem odanyomódva egy padra,a virágillat,és egy újvilág gyűrűjében. Egy nagy zöld,fényes, illatos, ragyogó lélegző körszőnyeg közepén vibrálunk együtt. Csak nézem a leomló hosszú fekete haját, apró kezeit ahogy magyaráz és semmi nem jut eszembe csak az a szó,hogy hála. Annyiszor próbáltam a nagy érzéseket kifejezően szavakbaönteni, de az igazán nagy dolgokat amiket mélyen belül élünk meg olyan lehetetlen leírni. Valószínüleg a fontos apróságok miatt,amik lényegesek a megfogalmazáshoz, de annyi van belőlük,annyi kicsiny csodára van ragaszva a fontos cetli..h lehetetlen. Az ahogy az elszakadt szavaimat, a gyűrött, széttépett gondolataimat összeragasztja,kisímítja és egyszerűre világosra lefordítja,káprázatos. Ahogy velem együtt rezeg és mégis egyedien amilyen ő maga,és nem amilyen én, de mégis ugyanaz. Az ahogy a hangjával bánik, az ahogy közöl,ahogy összekapcsolja magát velem és ahogy szeret,gyakran olyanok mint azok az angyalok a történetekben, akik az eltévedt, szétzilált, örlődő, sirdogáló szereplő ablakán beszállnak, leülnek az ágyszélére, és a felhúzott térdeibe kapaszkodó embert a totális szilárdságba,megnyugvásba simogatják,és olyan szavakat kennek a paplanjába ami a találkozás alatt észrevétlenül a húsba szívódik örök szépségnyomokat hagyva.
Amikor két ember úgy szereti egymást,hogy minden minden határ eltűnik, és nincs lehetetlen és ez egy évtized után is el nem tompuló, az a valódi boldogság, az az élet egyik nagy nagy beteljesült célja. A szikla ami gyengéden de megmozdíthatatlanul az égig kiágaskodik az életed közepéből, és minden tetted amit elindítassz, az utolsó hétköznapi cselekedeted is csak úgy intézheted, hogy így vagy úgy de hozzáér, vagy átmászod, vagy átnyúlsz,vagy rajta intézed..De mindig vele,mindig együtt. A tudattal,a látvánnyal az érzéssael, hogy ott van. Hogy az életed kellős közepéből kimagasló gyönyörű hegy alatt egyből a szíved van, a felett, vagy abból nőtt ki.. Ezzel a tudattal, érzéssel, látvánnyal és a hegyem biztonságával élni az amit az Isten mindenkinek megad ha képes úgy szeretni, hogy egy másik ember szívével együtt egy égig érő hegyet nővesszen az élete közepébe, ami megszépíti az egész világot. Ez az én Nórim!
Amikor két ember úgy szereti egymást,hogy minden minden határ eltűnik, és nincs lehetetlen és ez egy évtized után is el nem tompuló, az a valódi boldogság, az az élet egyik nagy nagy beteljesült célja. A szikla ami gyengéden de megmozdíthatatlanul az égig kiágaskodik az életed közepéből, és minden tetted amit elindítassz, az utolsó hétköznapi cselekedeted is csak úgy intézheted, hogy így vagy úgy de hozzáér, vagy átmászod, vagy átnyúlsz,vagy rajta intézed..De mindig vele,mindig együtt. A tudattal,a látvánnyal az érzéssael, hogy ott van. Hogy az életed kellős közepéből kimagasló gyönyörű hegy alatt egyből a szíved van, a felett, vagy abból nőtt ki.. Ezzel a tudattal, érzéssel, látvánnyal és a hegyem biztonságával élni az amit az Isten mindenkinek megad ha képes úgy szeretni, hogy egy másik ember szívével együtt egy égig érő hegyet nővesszen az élete közepébe, ami megszépíti az egész világot. Ez az én Nórim!
Tóth Júlcsi
