Sakkoztunk. Azt mondtad mellém állsz, mert egy térfélen játszunk. És én elhittem, hogy lehetek az, aki veled játszhat…

Mi vezettünk. Én veled, de te ellenem.

Aztán hirtelen megtámadtál… mert már nem volt rám szükséged...
A csikóiddal keresztül gázoltál rajtam… a lelkembe…
A futóiddal az egész táblát átszelve keresztezted az utamat…nem hagytad, hogy elmeneküljek a bántásaid elől…
Végül egy paraszttal verted le a királynőmet… és vele együtt minden női büszkeségemet...

Hadat üzentél, mert hasznavehetetlen voltam számodra, de az én kezem túl gyenge volt ahhoz, h ellened emeljek fegyvert.

Végül a bástyáimtól kértem segítséget, a barátoktól. Csak védelmet, nem harcot ellened, de te meggyőzted őket, h érdemesebb mögéd sorakozni inkább és ők nem mertek elém állni.

Egyedül maradtam a seregnyi rosszindulatoddal szemben.

Kiütéssel győztél és vittél mindent.

                  Sakk-matt…

(és ezt az a kib*szott TopJoyos kupak is megmondta)